Fejes Szandra színésznő és énekesnő hét évvel ezelőtt csatlakozott a Thália Tanodához. Az iskola 15. születésnapja alkalmából a kezdetekről, az eddigi tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Mikor csatlakoztál a Thália Tanoda tanári karához?
Hét évvel ezelőtt csatlakoztam a tanári karhoz, de már előtte egyszer helyettesítettem az egyik kollégát így, amikor Szidi, (Seszták Szidónia, az iskola alapítója és igazgatója) megkeresett, hogy legyek állandó tagja a tanári karnak már ismerős környezetbe érkeztem és persze azonnal igent is mondtam. Ez év vége felé történt, ezért egy karácsonyi gála volt az első, amit zeneileg megszerkesztettem. Emlékszem, minden osztálynak megtanítottam ugyanazt a dalt, nyitánynak a Bodzavirágot, finálénak pedig a Képzelt riportból egy dalt, különböző szólamokban énekelte a közel 60 diák. Én így mutatkoztam be a Thália Tanodában.
„A Thália Tanoda nagyon sokat adott nekem az évek alatt, sokat fejlődtem rendezőként és tanárként is.”
Mi következett a sikeres nyitány után?
Ezután egyre több osztályt kaptam, Bartha Alexandrával és Sinkó Rékával szinte egyszerre kezdtünk el dolgozni és azóta is támogatjuk egymás munkáját. Nagyon nagy sikereket érünk el közösen, a kis gálák után elkezdtünk egész estés musicaleket is színpadra állítani.
Mára eljutottam oda, hogy egészen pici gyerekeket és a felnőtteket is tanítok. A saját kis csapatom, a Paris Musical Műhely kapcsán szerettem bele a rendezésbe, és jelenleg is egy rendezői kurzuson tanulok Göttinger Pál rendező úrtól. A Thália Tanoda nagyon sokat adott nekem az évek alatt, megismerhettem egy másik oldalamat, nagyon sokat fejlődtem rendezőként és tanárként is. Hálás vagyok mert ezek a feladatok is ugyanolyan boldoggá tesznek, mint amikor színpadon állok. Most szerencsére az érem mindkét oldalát bőven meg tudom élni, így kerek a történet és ez nagyon nagy öröm számomra.
Emlékszel még az első osztályra akit elkezdtél tanítani, vannak olyan tanulóid, akik nagy nyomot hagytak benned?
Persze. Éppen ebben az évben fordult elő, hogy az első osztályaim egyikéből, én pici gyerekekként emlékeztem két leányzóra, akik most megjelentek a tini musical osztályomban szinte felnőtt nőként. Teljesen ledöbbentem, hogy milyen gyorsan repül az idő, az pedig természetesen elmondhatatlanul jól esett, hogy visszatértek hozzám. Büszke vagyok magamra, hogy sikerült őket a színház szeretetével megfertőzni.
Igyekszem figyelemmel kísérni a diákokat, többeknek tudtam segíteni egy-egy ajánlással vagy azzal, hogy elküldtem őket egy versenyre, meghallgatásra. Van olyan volt diákom, aki a Színművészetin folytatta a tanulmányait. Szerintem ez egy nagyon nagy misszió amit a Thália Tanodában Szidi vezetésével csinálunk. Megvan mindenkinek a saját feladata, de ha kell mindenben kisegítjük egymást. Tanárok, barátok és egy kicsit pszichológusok is vagyunk.
„Éneket tanítok és abban hiszek, hogy a zene mindenkié.”
Te meg tudod mondani valakinek, ha nem erre a pályára való?
Igen. Alföldi Robitól megtanultam, hogy ezt muszáj megtenni, mert nagyon boldogtalanná teheti az embert, ha egy olyan vágyat, álmot kerget, amit nem érhet el. De én nem soha nem mondok le senkiről, éneket tanítok és abban hiszek, hogy a zene mindenkié, ezért nem veszem el az éneklés lehetőségét, de megpróbálom ezt a megfelelő mederben tartani, tehát őszintén elmondom, ha valaki még nincs felkészülve egy-egy meghallgatásra. Ez lehet, hogy abban a pillanatban fáj, de megóvom egy hatalmas traumától.
Az elkövetkező időszakban milyen célok, kihívások várnak rád a Thália Tanodában?
Én alapvető és állandó kihívásomnak érzem azt, hogy szeretném megreformálni a magyar színházi éneklést, próbálom azt a technikát megtanítani az embereknek, amit külföldön is sikeresen alkalmaznak és nekem is bevált. Természetesen ezt igyekszem mindenkire személyre szabottan, a saját képességeikhez mérten megvalósítani.
A másik nagy misszióm pedig az, hogy ténylegesen tudjam segíteni a diákokat. Én is színésznő vagyok, 15 éve tanítok és soha nem volt bennem féltékenység vagy soha nem tartottam vissza valakit amiatt mert féltem, hogy túlragyog. Elképesztően boldog vagyok, amikor egy tanítványomnak sikerei vannak, könnyezve állok végig minden vizsgát és őszintén boldoggá és büszkévé tesz ha látom, hogy szívből megtapsolják őket.
“Emberként is példát kell mutatnunk.”
Kerényi Miklós Mátéval hamarosan közösen fogtok osztályt indítani. Számodra mit ad a tanítás?
Számomra a tanítás örömet okoz. Felemelő látni, ha egy tanítványod picit is előrébb lép az életében. Ugyanakkor hatalmas felelősség is. Jól dönteni, hogy mi az, amitől megóvd és milyen szituációkba engedd bele, hogy erősödjön, fejlődjön. Amit nagyon szeretek mèg a tanításban, rendezésben, hogy folyamatosan próbára van téve a kreativitásom. Mindig naprakésznek kell lenni, mozgatni kell az agyadat, gyorsan kell problémát megoldani, pszichológusnak, barátnak, néha pótszülőnek lenni, ha éppen az szükséges.
Miért Kerényi Miklós Mátéval álmodtad meg a közös osztályt?
Én egy nagyon intuitív embernek tartom magam. Azon kívül, amiket megtanultam az életben, nagyon sokszor hagyatkozom az ösztöneimre. Amikor ez a lehetőség felmerült, hogy osztályt indíthatok, éreztem, hogy nem egyedül szeretném végigcsinálni. Alapvetően azt gondolom, hogy jót tesz egy ilyen csapatnak, ha férfi és női energiát is kapnak. Más-más kérdésekkel, problémákkal tudnak majd hozzánk fordulni.
Tehát a felkérés után, az első gondolatom az volt, hogy ezt Mátéval szeretném.
Nagyon megtisztelő, hogy rögtön igent mondott, amikor felhívtam.
Nem felejtem el az első mondatát: “Szandi, most nagyon boldoggá tettél! Örömmel megyek! Köszönöm!”
Milyen közös munkák vannak a hátatok mögött?
Mátéval már 20 éve ismerjük egymást. A felvételizők körülbelül ennyi idősek.
Dolgoztunk együtt több nyáron keresztül a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Valahol Európában című előadásban aztán 2018-ban turnéztunk együtt Münchenben a Forever Broadway nagyszabású gálaműsorral.
Emellett milliószor láttam színpadon. Soha, egyszer sem láttam őt félgőzzel színpadon állni.
Tehetség, alázat és végtelen energia, amit ő képvisel ebben a szakmában.
Mi lesz számodra kihívás a közös munkában?
Maga a következő három évünk lesz kihívás. Felkészíteni a pályára ezeket a fiatalokat egy nagyon felelősségteljes feladat. Azt gondolom, hogy Mátéval alapvetően egyezik az értékrendünk a színházat, a szakmát, a művészetet illetően. Alázat, szorgalom, gondolatok a színpadon. De ami ennél is fontosabb, hogy Máté egy nagyon jó ember. Emberként is példát kell mutatnunk.
Te, mit szeretnél átadni a diákoknak?
Azt gondolom, hogy az egész tanári kart sikerült ennek a kèt szempontnak megfelelően összeállítani.
Emberileg és szakmailag is fantasztikus kollégák vállalták el a felkérésemet.
Tánc, testtudat tanárunk lesz Makár István táncművész, táncpedagógus, aki annak idején engem is tanított és sok félelmemtől szabadított meg a tánc közben. Beszédtanárunk Hajtó Aurél színművész lesz. A Thália Tanodában évek óta figyelem, hogy mekkora fejlődésen mennek keresztül a diákok az ő óráinak köszönhetően.
Most, hogy így beszélek róluk, kicsit olyanok a szememben, mint Athos, Porthos és Aramis:)
Na de komolyra fordítva a szót, van egy kedvenc mondásom:
„…Mondhatsz, amit akarsz, úgysem a szavaiddal – az életeddel mutatsz példát.”
/Nyírő András/
Szerző: Bécsi Éva
